Íme az eredeti építész alaprajz:
Így nézett ki a lakás alaprajza, mikor megvettem:
A következő alaprajzon láthatjátok, hogy képzeltem el a berendezést. A folyosóra bekerült az általam felújított régi kredenc, ami a nagymamámé volt és irodai cuccok tárolására használom. Mellette van egy hozzá tartozó pad, amely tökéletes leülő, ahova a táskát is le lehet dobni, ha hazaérek. Innen nyílik a vendégszoba, utána a kamra, a wc, a másik oldalon található a fürdőszoba. A folyosó végén nyílik a nappali, aminek az egyik sarkába bekerül a konyha és itt kap helyet az étkező is.
A helyiség íves részén elfér egy háromszemélyes nyitható kanapé fotellel, szemben vele egy médiabútor, a hálószoba ajtajának másik oldalán egy könyvespolc lesz.
A nappaliból pedig a hálószobába lépve a nagyszüleim régi faágya lesz felújítva hozzá tartozó éjjeli szekrényekkel, jobbra mellette a gardrób, az ablaknál balra pedig egy kis dolgozósarok.
A fürdőszoba még a falbontással sem mondható nagynak, de nekem ez így is bőven elég, fontosabb, hogy a szobák elég nagyok. Nehezítésképp ragaszkodtam a kádhoz és a dupla bejárathoz is. Így a legoptimálisabb elrendezés egy kis 140-es kád elhelyezése a jobb oldalon, a bejárattal szemben egy 60-as mosdó, a maradék sarokba pedig egy keskeny mosógép kerülhet, felette a törölközőszárítós radiátorral.
Ezek alapján minden lámpakiállást, a dugaljak és kapcsolók helyét is meg kellett terveznem az életvitelemet, esetlegesen felmerülő későbbi igényeket is végiggondolva, hogy a villanyszerelő elvégezhesse az alapszerelést. Emellett a pontos gépészeti kiállásokat is tudnom kellett, hogy a gépész is előkészíthesse a wc, kézmosó, mosogató, mosogatógép, mosdó, mosógép, kád, majd a radiátorok helyét. Elkészítettem tehát a lámpakiosztást, a gépészeti kiállások rajzát, melyek alapján elkezdhették a munkát. Természetesen teljes gépészeti felújításra és az elektromos hálózat korszerűsítésére és bővítésére is szükség volt, mindenhova új vezetékek kerültek.
Volt néhány kisebb szerkezeti változtatás, hogy ez a berendezési alaprajz megvalósulhasson. Az eredeti nyílászárókhoz ugye mindenhol ragaszkodtam, ezek felújításra kerültek, mert annyira nem voltak rossz állapotban. A bejárati ajtó sorsa itt még nem dőlt el: műanyagot semmiképp nem akartam, a fából ugyanilyenre legyártást nem vállalta senki, így a megoldás csak pár hét múlva jött egy zseni asztalostól, hogy fel lehet úgy újítani, hogy korszerű ötpontos zár kerüljön bele, és a kinézete is maradhat, tehát végül emellett döntöttem: így hűek maradhattunk a ház kinézetéhez is mindenhol.
Két helyen kellett csak ablakot cserélnem: a fürdőszobában, mert a mosdó felett egy nagy tükröt szerettem volna, így oda egy kicsi műanyag ablakot tettünk be jó magasra, illetve a kamrában: itt is felesleges volt egy 100 cm magas ablak, szóval csak a szellőzés lehetősége miatt hagytunk egy nagyon kicsi ablakot. A wc-ben teljesen megszüntettük, ide egy elszívó került, ahogyan a fürdőbe is kellett egy elszívó a megfelelő páraelvezetés miatt.
A másik módosítás, amin sokat agyaltam, hogy a nappali és hálószoba közötti ajtóval mi legyen: gyönyörű dupla szárnyú nyílászáróról van szó, amiben szívesen gyönyörködtem volna a kanapéról, viszont kinyitva nagyon sok helyet elfoglalt a mellette lévő falfelületből, és nem fért volna el egy nagy médiaszekrény és a másik oldalon egy nagy könyvespolc. A funkció fontossága nyert, tehát úgy döntöttem, az ajtót megfordítjuk és hálóba fog nyílni, ahol nem zavarja a bútorozást. A másik nagy dupla ajtó az előszoba felöl maradt így a nappaliba nyílással, bár elsőre furcsa lehet, hogy a nappaliban az egyik dupla szárnyú ajtó befele nyílik, a másik pedig innen kifele a hálóba. Viszont annyira gyönyörű az előszoba ajtón ez az üveges kialakítás, hogy egyelőre fent hagytam a szárnyakat, és ha később mégsem kell, leveszem őket, hiszen nem feltétlen szükséges ajtó a folyosó és nappali között.
Szeptember 7-én kezdődött el a bontás. Nagyon fontos, hogy mielőtt bármilyen falat kiszednétek, konzultáljatok statikussal, akkor is, ha egyértelműen válaszfalról van szó, és nincs tartó funkciója, ne érjen meglepetés, pl. mátrai salakbetonból készült födémnél a válaszfal sem bontható, tehát menjetek biztosra és mondjon rá áment a szakértő!
A bontás első fázisában a gázszerelő levágta a régi csöveket, lekerültek a régi konvektorok, fürdőből a korabeli vízmelegítő és radiátor.
Na és a következő képeken már a falbontás látható. Én is besegítettem a fiúknak, legalább egy kép erejéig. 🙂
Az utcafronti szobákban pedig elkezdték lekaparni a több évtizedes tapétát, ami nem volt könnyű feladat.
A konyha-cselédszoba falának eltávolításával már látszódik, hogy kellemes méretű lesz a vendégszoba. Közben a fiúk zsákokba rakva folyamatosan hordták le a keletkezett sittet. Nem ez volt a kedvenc tevékenységük.
A fürdőszoba furcsa ferde falának eltávolításával ez a helyiség is sokkal tágasabbnak tűnik.
Majd kezelésbe vettük a beázott, salétromos falakat: a tégláig le lett bontva a vakolat. Ez vonatkozott a nappali leendő konyha sarkára, a wc hátsó falára és a fürdőszoba mosdó falára is.
Mivel a mobil dolgok híve vagyok, fix fali lámpa helyett asztali lámpák lesznek majd az éjjeliszekrényeken. Ezeknek a kábeleit sem szeretném látni, ezért a dugaljakat itt is 40-es magasságban az éjjeliszekrények mögé terveztem. Viszont a mennyezeti lámpa kapcsolóját magasabbra, hogy könnyen el lehessen érni.
Ha felújítasz, és új kapcsolók és lámpák kerülnek kialakításra, arra figyelj, hogy legyen általános világítás a mennyezeten, legyen külön kapcsolható lámpa funkcionálisan ahova indokolt, pl. külön a gardróbot megvilágítva, vagy a dolgozóasztal feletti falikar, étkezőasztal felett stb., illetve fontos a hangulatvilágítás is, mint nekem majd a fürdőben egy falfülkében elhelyezett led szalag formájában, vagy a nappaliban egy falat megvilágító süllyesztett spot, mind-mind külön kapcsolva. A másik fontos dolog, amire figyeljetek oda a tervezésnél: egyik helyiségből belépve a másikba az általános világítást szolgáló lámpák egy helyen kapcsolhatók legyenek, ne kelljen sötétbe botorkálni. Pl. folyosóról belépve a nappaliba lekapcsolható a folyosó lámpa, de ott a nappali, konyha, étkező lámpája is felkapcsolható egy helyen. Legyen megfelelő mennyiségű váltókapcsoló, tehát egy helyiség minden bejáratánál tudd felkapcsolni az adott helyiség mennyezeti lámpáját, ahonnan kilépsz, azt meg le.
A felújítás során talán a legnagyobb dilemmát az aljzat okozta. Az utcafronti nappaliban és hálóban még az eredeti csaphornyos parketta volt halszálka mintában letéve, a folyosón és a többi helyiségben hidegburkolat, a régi konyhában és cselédszobában linóleummal megspékelve… És ami nagy fejtörést okozott, az az óriási szintkülönbség volt a bejárat és a nappali másik vége között, ami kb 7 cm volt, de helyiségen belül is hullámos, sok helyen besüppedt volt a padló. Emellett, mivel a beltéri ajtók maradtak, azokra is kellett gondolni, hogy szintváltozás esetén az asztalosok tudnak-e levágni belőlük, vagy toldani ha kell, de ezt persze megoldották.
Egyik héten úgy gondoltam nem úszom meg a betonozást, a másik héten az OSB alap letétele volt a szimpatikusabb a fadeszkák helyére. Ami a cél volt: minden helyiségben szintkülönbség nélkül egységesen új tömörfa lamella parkettát szerettem volna szintén klasszikus halszálka mintában, kivéve a fürdőt, wc-t és kamrát, ahova cementlapot terveztem.
Egyáltalán, hogy lássuk mi van a meglévő parketta alatt, és így megszülethessen a legjobb megoldás, mindent fel kellett bontani. Kb az volt amire számítottunk: a parketta alatt fadeszkák (vakpadló) alatta félméterenként párnafák és alatta 19 cm salak, majd a födém vasbeton szerkezete.
Végül nem csak a vakpadló, de a párnafák is a sittes zsákokban végezték, így lassan szépen művelt kertre kezdett hasonlítani a lakásom.
Aztán következett a folyosó, az itteni hidegburkolat is felbontásra került a korabeli betonnal együtt. Ez elég hangos munka volt, ezúton is köszönöm a szomszédok türelmét. 🙂
Aztán jött még egy kis nehézség: annyira vékonyka volt a fal bejáratnál a vendégszoba és a folyosó között, hogy úgy döntöttek a fiúk, inkább lebontják. Ezzel csak annyi volt a gond, hogy a villanyszerelő már kialakította korábban a riasztó, a kaputelefon, egy falikar, meg két dugalj helyét, amit később újra kellett szerelni. És sajnos pár nap múlva ugyanez lett a sorsa a fürdőszoba és a folyosó maradék falszakaszának. Nem volt elég erős és biztonságos, így bontásra került, és később újra lett építve ytongból. Az eredmény: még több sittes zsák, időveszteség.
De legalább közben azzal haladtunk, hogy sor került a kémény bélelésére és a kazán is a helyére került. Viszont amivel nem számoltam, és sokat mérgelődtem rajta, mert a kéményes nem volt hajlandó módosítani a tervekre hivatkozva: a cirkó bejövő és kimenő csöve túl alacsonyra került. Úgy gondoltam egyértelmű, hogy a mennyezethez a lehető legközelebb fog kerülni egy magasabb belmagasságú lakásban, és simán kivitelezni is lehetett volna, de nem így történt. Végül egy kis gipszkartonnal orvosolva lett ez később, de legközelebb tuti, hogy ezt a kéményessel agyonra beszélem, de az is biztos, hogy egy másikkal…
Itt pedig a maradék régi beton a régi konyha területén, amit feltörtek a fiúk és elszállítottak.
Statikussal egyeztetve végül a salakból még 10 cm elhordásra került, ekkor már tudtuk, hogy az egész lakásban egységesen betonozni fogunk, így tudjuk a legprofibban áthidalni a szintkülönbségeket. A régi polgári lakások födémjei általában már túl vannak terhelve, ezért nagyon kell figyelni, hogy betonozás esetén ne növeljük a födém súlyát, ezért hordtuk el a salak egy részét. Így a tervezett rétegrend a következő lett alulról felfele haladva: a maradék 9-10 cm-es salakra fólia, erre 5 cm vastag EPS lépésálló hungarocell szigetelés kerül, erre acélhálóval 5 cm-es estricht beton, majd erre padlopon aljzatkiegyenlítő, majd a lamella parketta ragasztva.
A szeptember tehát elment azzal, hogy a kivitelező csapatom bontott és sittet szállított, csak ezután került sor az építésre, amit már nagyon vártam.
Közben jött még egy kihívás: éppen a lakásban a nappaliban tartózkodtam, amikor nagyon hangos komolyzenére lettem figyelmes. Kiderült, egy profi csellós zenész lakik a szomszédban, aki sokat gyakorol a fellépéseire. A neten keresgéltem a legjobb megoldást, hogy miként tudnánk hangszigeteléssel ellátni az adott falszakaszt, hiszen nagyon szeretem a csellót, de azért nem szeretném egész nap ezt hallgatni. 🙂
Hozzászólás